ATEVSZOLG Zrt. - a biztonságos hulladékkezelésért
A lakosságnál keletkező állati hulladékok (tetemek) kezelése
Az állati hulladékok, melléktermékek megfelelő kezelése humán-egészségügyi, állat-egészségügyi és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos. Az ATEVSZOLG Zrt. fő célja, hogy az önkormányzatok kötelező feladatkörébe tartozó, a lakosságnál keletkező állati tetemek kezelőrendszerének megtervezéséhez, üzemeltetéséhez, illetve az ezzel kapcsolatos pályázati anyagok elkészítéséhez segítséget nyújtson.
A települések közterületein elhullott, valamint a lakosságnál keletkező állati hulladékok esetében az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény rendelkezése szerint az önkormányzatoknak saját hatáskörben kell gondoskodniuk a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő kezelési lehetőség kialakításáról, valamint annak működtetéséről. Az önkormányzatok közigazgatási területén folyó háztáji állattenyésztés nem fajspecifikus, így a keletkező állati hulladékok, hullák részben 1., részben 2. veszélyességi besorolásúak, de jellemző a keveredés. Az állat-egészségügyi jogszabályok alapján a keverten gyűjtött állati hulladékokat mindig a nagyobb veszélyt jelentő osztályba kell sorolni, emiatt a lakossági és az önkormányzati állati hulladék 1. veszélyességi osztályba sorolt állati hulladék, amelynek ártalmatlanítására az égetés, azaz a jelenleg legdrágább módszer az egyetlen szóba jöhető megoldás.
Az 1. osztályba alapvetően a kérődző állatok tetemei, illetve a kérődző állatok vágásából származó hulladékok, valamint a kedvtelésből tartott állatok tetemei tartoznak. E hulladékok előkezelését Magyarországon csak az FVM által kijelölt ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. gyárai (Debrecen, Solt) végezhetik. A kezelés során keletkező liszt elégetése már nem a gyárakban, hanem ún. együttégetés keretében cementgyárban folyik.
A hazai kezelési gyakorlatban a lakosságnál keletkező állati tetemeket hosszú idő óta a településeken lévő dögkutakban, helyezik el. Amennyiben egy település nem rendelkezik ilyen létesítménnyel, akkor - a saját telken való elföldelés mellett - többnyire a legközelebbi dögkútba történő elhelyezéssel gondoskodnak e speciális hulladék elhelyezéséről. Eközben pedig a kisüzemekben és a lakosságnál képződő állathullák és egyéb állati hulladékok szervezett begyűjtése csak az önkormányzati hullagyűjtő kamrákból, illetve a mostanáig kis számban felépült hűthető gyűjtőhelyekről lehetséges. Akad példa arra is, hogy a meglévő gyepmesteri telepen kihelyezett gyűjtőkonténerben gyűjtik az állati tetemeket (viszonylag rendezett körülmények között), ahonnan valamely (jobb esetben) erre engedéllyel rendelkező kezelőszervezet szállítja el és ártalmatlanítja.
Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 2005. december 31-ig engedélyezte az állatihulladék-temetők működését. Ezt követően csak a kedvtelésből tartott állatok elhullása, illetve járványkitörések esetén, továbbá az úgynevezett „távoli területeken" lehetséges az állati hulladékok elásása a vonatkozó és minden tagállamban közvetlenül hatályos EU-rendeletek (A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló 1 774/2002/EK rendelet, illetve az ezt módosító 808/2003/EK rendelet) alapján. Az eltemetési tilalom érvényes a három hetesnél fiatalabb szarvasmarhák, juhok, kecskék, sertések ős baromfi saját telken történő elásására is, amely korábban engedélyezett volt.
Ugyanakkor egy korszerű begyűjtőrendszer és hűthető gyűjtőhely kialakításával minimálisra csökkenthető a gyors lebomlás, valamint a bomlási folyamat miatt kialakuló erős szaghatás. A hűtött rendszer lehetővé teszi a gazdaságosabb szállítást, mivel csak nagyobb mennyiség összegyűjtésekor kell az állati hulladékot eljuttatni a kezelőhöz. Emellett a korszerű begyűjtőrendszer kiépítésével megteremthető a lakosságnál képződő állati hulladékok ártalmatlanításának nyomon követése is.
Így nem lehet más a cél, mint hogy a begyűjtőkörzethez tartozó településeken az eddig dögkutakba, illetve nem ismert helyekre (esetenként a települési szilárd hulladékba) kerülő, potenciálisan fertőzőképes állati hulladékokat mind a környezetvédelmi és a közegészségügyi, mind pedig az állat-egészségügyi szabályoknak megfelelően gyűjtsék be és adják át az engedéllyel rendelkező kezelőnek.
Zentai Eszter ATEVSZOLG Zrt. környezetvédelmi és innovációs vezető